LÉGBUJTÁS

Ez is egy, a kertészetben alkalmazott szaporítási mód. Ritkán használják, mert nagy tömegű növény előállítására nem alkalmas és munkaigényes. Nekünk bonszájosoknak viszont nagyon hasznos lehet. A légbujtást célszerű tavasszal elvégezni.
 
Gyakran előfordul, hogy egy fának annyira hosszú a törzse, hogy bonszájnak nem alkalmas. A kertészetekben árusított növények jó része ilyen  Akinek kertje van, az ott levő fáknak, bokroknak gyakran van olyan része amit bonszájnak megmenthetünk. Ha a felső részt levágjuk és dugványozni akarjuk akkor ez nagyon ritkán ered meg, mert egy ilyen idősebb  fa rész erre nem alkalmas. Természetesen légbujtás esetén sem biztos a siker, de nem vész el a növény. 
 
Első lépésben azon a helyen ahol el akarjuk vágni a fát, ott egy erős dróttal körülkötözzük annyira, hogy a kéregbe kissé belevágjon. A kéreg alatti réteg ( geszt) ne szakadjon át. A kötözés felett éles késsel két-három helyen sértsük meg a kérget
 
 
Egy cserepet elvágunk és a fenti  ábra szerint a törzsre helyezzük. Szigetelő szalaggal (vagy dróttal) össze kötözzük, és megtöltjük földdel, majd megöntözzük. A föld összetétele: 1 rész virágföld, 2 rész tőzeg. Sok mást is ajánlanak, pl mohaföldet, vályogot, de ezek nálunk nehezen szerezhetők be

Cserép helyett egy nejlon darabba is becsomagolhatjuk a földet, ehhez nagyobb gyakorlat és kézügyesség kell, de a nedvességet jobban tartja, ritkábban kell öntözni

 
Rendszeresen öntözzük, hogy ki ne száradjon a föld. Nyár végén leszedjük a művünket és gyönyörködünk a fejlett gyökerekben. Metszőollóval levágjuk és cserépbe ültetjük. Fagymentes helyen teleltetjük, kerti, erdei, szabadföldi és mediterrán növényeknél 10 fok alatt. Trópusi növényeket, pl fikuszokat szobában tarthatjuk. Ha a gyökérzet kevés, akkor átlátszó nejlon zacskóval letakarjuk a növényt addig amíg szép új hajtásokat hoz.

Külföldi irodalomban, könyvekben ajánlják a kéreg teljes eltávolítását, így a mi éghajlatunk alatt nem marad meg.

Így körülvágni TILOS